Zajlik a zelet...

Nemrégiben városunkban járt soook-soook kisebbségi színház, elvégre Kisebbségi Színházak Kollokviuma volt. A nagyérdemű láthatott magyar, német nyelvű darabokat és erre is számított, mivel a plakát és minden egyéb reklámanyag csak ezen a két nyelven +románul közölte a rendezvény nevét, illetve programját. Na de már az elején megjelent egy zsidó színház is és az az igazaság h héber jrást sehun nem lehetett látni. Az egy dolog h oan fülbesúgós fordítás nélkül nem értett vouna senki egy szót se, de ők is itt voltak, fülbesúgás is volt. Nem védem én a zsidókat, me lassan az egész világ az ő feneküket nyalja és az sem mellékes h ők meg tudják védeni magukat ha arról van szó, nem szorulnak pont rám. Na de h pont a német nyelv élvez előnyt velük szemben azé az ciki no... A másik érdekes dolog ami megütötte a fülemet a kollokvium alatt h valaki aszonta h ő biza éppen aznap nem jutott el színházba, de a család egy másik tagja majd képviseli a családot, úgyhogy azzal no problemo -hát izééé, no comment ejsze...
Na és ami már réges rég naon jól müxik a városban: a nosztalgiázás magas szintű űzese, ill. az arra irányuló buzdítás egyes szervezetek részéről. Ez úgy-e nemcsak a kollokviumra érvényes, hanem az utóbbi néhány évtízed bármely rendezvényére.
A mai világban reklámból élünk aztat má tudja mindenki. A rendezvényedet vagy meghírdeted rendesen vagy sünnyögsz vele és csak néhány arra kószáló érdeklődő dugja be az orrát. A televíziós, rádiós reklámok a rendezvény lejárta után meghúzódnak valameik merevlemez csücskében a nagy archívban. A plakátok viszont, hacsak nem jön egy bazinagy vihar, ott rohadnak a kerítések, épületek bütüjen. Ameik nincs fent, azt valószínű egy gyűjtő, vagy egy rakoncátlan másodikosztályos szedte le. Na és ami fent marad az évek múltán is hírdeti h volt oan koncert és amoan kiállítás és hosszú lehetne a sor. Inkább vezessünk egy naaagy nyilvános naplót amibe csak az lenne benne h mien rendezvény volt városunkban és tegyük mellé a plakátot... vagy bármi iesmi, csak azokat a rohadt plakátokat tüntessük el ahogy lejárt a rendezvény, me ez így, ebben a formában gamat...