Falu vagyunk...

izony, izony... és meg is vagyunk aszva rendesen! Volt kicsike elôválasztás, dôlt a maszlag és mint rendes falusiak, mindenki megette. Sôt, habzsolta. És lett eredmény, olyan amilyen de meglett, annak ellenére változások jönnek, hogy kifordítom, befordítom mégis... amit nem lehet letagadni, az csupán annyi, hogy busz járt a romákhoz.
"...Nem tudom ki fizette, több tanácsos is látta, én is ott voltam..."(K.J.)
"...Végül is az embereknek joga van jönni gyalog, szekérrel, busszal, kocsival, hogyha mostmár arról van szó, hogy valahova kell menni. Nem tudom, hogy ez ilyen kategória-e..."(W.GY.)

Az egyik polgármesterjelölt sem tudott semmit. Mai napig nem tiszta nekik, hogy vajon hogyan kerülhetett az egyik környezô település autobusza a romák környékére. Lehet, égi segítség volt ( el is képzeltem a busz sofôrjét, ahogy hajnalban felébredt, mert hangot hallott és alászállt az angyal, a sofôr meg már gyermekáldásban reménykedett, erre kiderült, hogy a számára megírt feladat csupán annyi, hogy roma embertársainak szállításával segítsen a jelöltek biztos bejutásán Mit van mit tenni, ha fentrôl jött az üzenet, akkor cselekedni kell... és ment reggel az elsô órában), de el tudom képzelni azt is, hogy valaki, akinek futotta rá, egy aprócska segítséget nyújtott (kicsike vásárlási utalványok, néhány ruhadarab az akciós napokon kívül is, vagy csak egyszerûen bért fizetett és kész). Ez az utóbbi variáns valószínübb... de nem tud senki semmit, a dolog már eldôlt, megvan a jelölt.
Közben a jelen vezetôk pedig még mindig keverik a szalámit... kellene már bontani a garázsokat, hogy a fiataloknak tervezett tömbházak végre valahára elkezdjenek épülni. ha nem fáradt politikusok, vezetôk, akkor az igazi helybéli emberek akadályozzák a munka menetét. A polgármester kimegy, vitatkozik, aztán odébbáll... megigéri a kedves tulajoknak, hogy kihívja a tanácsosokat is. Összehívják az ülést vagy gyûlést, nevezzük aminek akarjuk. Megjönnek a tanácsosok és ahelyett, hogy az aktuális problémák megoldását vitatnák meg, az elôbb említett elôválasztás vesztesei, érezve a vég szomorú közeledtét, vitába szállnak egymással... hogy kinek, hol áll az autója és hol állt az négy éven át, ki mit tud felmutatni az elmúlt négy évrôl... és közben kártérítésrôl beszél a sajtó, mert a cég nem tud nekifogni az építkezésnek, az is fennáll, hogy ennek a falunak bizony nem lesz uszodája, amennyiben nem kerül hely neki. De vajon, hogy kerüljön hely, amikor az egyik személy spórolni szeretne, a másik ismeri a szóban forgó terület tulajdonosát és tudja, hogy az ragaszkodik a területhez, a harmadik meg azzal van elfoglalva, hogy ki, mit csinált a négy év alatt... és így punnyadunk szépen, lassan. Ha minden a fenti forgatókönyv szerint megy, akkor biza azok a bizonyosok egy idô után, valószínû, vagy elbújnak a bundába, vagy eladják a falu érdekében... feltéve, hogy trendinek tartják majd, a feltehetôen meleg júniusban a bundát...

Mar megint...

... bebizonyítottuk, h gyergyaiak vagyunk. Meséltem már egy bizonyos ifi-listáról. Ott egy újabb téma került napirendre, az pedig egy fiatal legény vandalizmusa, a modern művészet űzése városunkban. Na jó, ne nevezzük művészetnek, de akkor is valahova oda kell sorolni no...
A legény a nevéből összerakott egy szót és azt szórja ezerrel a város épületeire, mikor piros, mikor akármien más színben. Van akit zavar... valóban nem szép, de ha már van akkor el lehetne követni valamit, h normálisan történjen a dolog. Fel is dobódott a listán néhány ötlet, néhány megoldás, többek között a pofozkodás is, ami már a rendőrség után van említve... szomorú... tényleg az, me h mindannyian fiatalok vagyunk, mindannyian egy városban és mégsem azt keressük, h hogyan lehetne logikus, esztétikus vagy nevezzük aminek akarjuk megoldást találni, hanem, h hogyan kell móresre tanítani az illető személyt, akinek mellesleg éppen csak a cipőmérete nem került fel a listára. Lassan már az következik, h nagydobra verjük a nevét, a hollétét, majd vérdíjat tűzünk ki a fejére. Aztán amiko má valaki meg is találta, akko kikötözzük egy nyilvános helyre, megkövezzük, vagy csak úgy, lazán máglyán elégetjük... próbálunk kitörni a város sokévtizedes punnyadásából és közben egyre mélyebbre süllyedünk és ami még szomorúbb az, h mindezt együtt tesszük... nyugodtan vessünk Józsi bácsira és a tanácsosokra, h biza elbaxtak 105 milliárd régi lejt a várostól, h mien bénák és h nem tudnak normális dolgokat csinálni és normális megoldásokat találni... és mondjuk azt, h azé lesz lassan teljesen okés a közvilágítás, me választások jönnek (holott nem most szottyant a pénz rá, csak éppen most fogtak neki)...
A legény színessé teszi a várost a tagjeivel, a hivatal a vadiúj, narancsszínű lámpáival, mi pedig, mint kivülállók mindkét dologra, igazi gyergyai módjára azt mondjuk, h "ejnye,bejnye"... van ennél jobb hozzáállás is, ami tényleg egy új, pezsgő fiatalokat sorakoztató városról adna tudomást... az összefogás...

Támadjunk(...)fel!

Nohát valahogy így áll a gyergyói fiatalok agymenete, főleg az aranyos, drága ifj.Gábor Pista porfelverő akciója után. Van egy lista, ahol a gyergyói fiatalok (főleg) értelmiségi rétege irogatja össze félévente mondanivalóját. Na jó, az, h mien időközönként írnak, az témától függ, de lényeg, h Pistuka sztorija annyira feldobta a lista hangulatát és írókedvét, h sokan má` le akarnak iratkozni. Jön dögivel a levél, próbálja mindenki elkerülni a diszkriminációt meg az ehhez hasonló dolgokat, de persze úgyis az a vége, h senki sem kedveli őket teljes mértékben.
Na de egyik szál jött, a másik ment és végül addig füzögették(ük) a dolgokat, h eljutottunk az áldott módszerig: perelni kellene ezt és perelni kellene azt. Végül a polgármesteri hivatal is lassan beperelődik. Me h mien a város és mit tudunk bemutatni a Pistuka családjának körülményes életén kívül, meg h mennyi xar van ebben a városban...
Hát most mit mondjak? az biztos h van itt xar elég és valószínű, h nem is a kukák bűzlenek néha, hanem maga a haldokló város. Néhány fiatal szeretne tv műsort csiálni arról, h biza a gyergyói ember is örülhet néha valaminek és örül is, ami jó dolog és biztos akad téma dögivel. Na de azok az örömök csak addig tartanak, amíg meg nem érkezik egy törzsgyökeres gyergyói és be nem szól, csak úgy, két szót, amivel a morál kedves hívek, kirohan a Nyírbe és bemászik a katonaság egykori, föld alatti raktárába. Aztán jön egy három hónapig tartó punnyadás, előkerül Pistuka, belerúg az alaposan leülepedett porba és indul az élet! Jön az áldott magyarmagyar sajtó, elviszi a hírünket megint és mi azon kesergünk továbbra is, h vaon vaon mit kellene tenni? Jövünk javaslatokkal, megoldás-elméletekkel és felállunk, lépegetünk és megint jön egy gyergyói és megint földhöz vágja a morálunkat.
Azok, akik civilizált szórakozóhelyek mellékhelyiségeit verik szét pisztollyal hadonászva és a revans szó rezgeti hangszálaikat, mindebből nem értenek egy szót se, sőt nem is tudnak egyes emberek törekvéseiről. Alkoholos mámorban várják a következő hétvégét, h majd beverjenek néhány üres fejet... szerencsere Cătălin, a fő stand up-os riporter ezekről nem tud semmit. Me ha még ezek is napvilágot látnak, az 5 órás hiradóban valószínű külön rovatot kapnánk.
És az említett perek főszereplői még annyit sem tudnak az egészről. Jóska bácsi beül a tv stúdióba, megköszöni, h a kollégák és a főnök bácsi beengedte, habár nem voltak kidobók alkalmazva, amennyiben én tom és minden üres duma után "csendes jócccakát " kíván a kedves nézőnek, aki valamikor kapott valamit tőle, ezért cserébe betelefonált és felmagasztalta őt. Aztán megnézte az ismétlést otthon, kijavította magát fejben, h hát ezt biza szebben es el tuttta voúna mondani, de mosmá mindegy, nyugodt lelkiismerettel hajtja álomra fejét, hiszen ügyesen ki tudott kerülni néhány kényes kérdést. Valamien oan formában szlalomozott a kérdések között, h gyönyörű felvezetés után hozzátűzte mondatához, h "de erről, most inkább nem beszélnék". Na ezt pereld be a kijelentései alapján ha tudod! És ennek a résznek még nincs vége, mivel a reggeli ismétlést sem hagyja ki a vezetőnek titulált idős ember. Samikó aztán azt is megnézte, gyújthatsz tüzet a xaroskaróddal... na jó na, mégsem, me háromhavonta még meg kell piszkálni azt a nagy xart ami itt van...

Régész leszek vagy mittomén...

Igen, emellett az új szakma mellett döntöttem... volt időm gondolkozni rajta, rég nem írtam semmit ide... beugrott h akko vajon még ennyi időm se lesz idepötyögni néhány sort? me ugye menni kell skutatni - keresni a nagyvilágban...
Na de mielőtt elsietnék valamit is, elmesélem rövid történetét az új szakmára lelésemnek :)
A zúúúgy vóóót h... esténként eregelek haza melóból svan amikó valamien csodás mód felbukkan előttem egy kocsma... van amikó tiszta véletlenségből mellém kerül de akkó úgy intézem a poziciómat h megfelelő legyen e kínos helyzetnek. Sugy-e meg kellene nézni h vajon, vajon mien a sör? (elárulom h ezen véletlenek szinte a minőségi ellenőr nevű szakmára terelték szerény személyemet) A sörrel gond egy szál se vót, az egyensúllyal annál nagyobb, de a probléma akkor kezdődött, amikor bármien üzemmódban vót a zagyam, mindig került néhány kedves ebecske, ameik elkisért, vagy éppen az egész negyednek szétkürtölte h én a kocsmából hazafele cammogok. Már értem a kaptárunk mellé, mikó megláttam a homályban kettő, majd négy saztán pedig 6 smég több kutyulit. Nem lett semmi az esetből, úgyhogy aki nagy valamire számított annak most szípás :P De annyit elértek a dögök h akár a melóból, akár a kocsmából v abszolúte bárhonnan tépetem haza, mindig gyűjtök néhány apró követ. Az elején csak úgy kipotyogtak a zsebemből, félreraktam, aztán lassan készítettem egy hatalmas táblácskát és pontosan behatárolva teszem el a mindennapit... egész színes eddig a gyűjtemény. Feltűnt például h a negyed aljából gyűjtöttek sokkal jobban kopnak, a középső fertáj kövecskéi világossabbak és a felső rész apróságai pedig igencsak durva és nyers anyagból kerültek ki. Nem mellékes h a középső rész érdekességeket is rejt, például 1990-es évek előttről származó cement-töredéket, amely az akkor még elvtársként élő és tevékenykedő emberi faj által használt lépcsőből származik. Mindhárom fertáj kincsei tartalmazzák az előbb említett faj nyomait, hiszen a kőzetek kopása egyértelműen a mindennapi használatra utal, amely egyben azt is jelenti h az Elvtarsus Comunistus igenis élt és létezett, nem csak rossz álom volt. Bármennyire is próbálja a mostani kor eltüntetni a nyomokat (v épp meg sem próbálja) ez mostmár tény és való.
Szomorúan tapasztaltam azonban h aszfaltnak semmi nyoma nincs ezeken, az általam felkutatott területeken... azonban ezúton is megköszönöm kóbor ebjeinknek (és nem csak nekik) h lehetővé tették e csodás vidék felfedezését és feltárását!

Eső előtt, eső után...

...nőnek a gombák, jó kis esős idők járnak, ennek ellenére az idén nem jártam még gombászni és ajszem erre egyhamar nem is kerül sor... ha elmegyek akko vagy megcsodálom a szebbnél szebb és mérgezőbbnél mérgezőbb gombákat vagy lerúgom ékes kalapjukat, ami úgy-e nem túl kedves gesztus természetanyánkkal szemben. Valahogy van valami varázsa annak, amikó az ember néhány percig csudálja a légyölő galóca sityakját, aztán jókorát belerúg, ahogy illik, falusi belsővel (gyengébbeknek "spiccel")...
Mint eső előtt, eső után, úgy jelennek meg az újabbnál újabb programajánlók, amelyek annyiban segítenek, h megtom, h az a rendezvény ami engem abszolúúúúte nem érdekel mien időpontban kezdődik, meik napon stb... na de h valami nagy újdonságot közöljenek, arra nem igazán képesek. Fejlődnek idővel, legalábbis jobb helyeken úgy megy ez. Na de amíg azon sopánkodik a vezető, h vaon a kedves olvasó mié nem kapja meg a lapot, addig elmarad rengeteg apróság. Elmarad soook-soook program megjelentetése, elmarad az igényesség. Az a kevés program, ami valahogy bekerül tízezer vagy éppen húszezer példányba, oan az olvasónak, mint egy jó kis játék. A feladvány teljesen ingyen jön, színes, reklámos, ahogy az kell legyen. Hétvégén nekiül a család, kiteríti a nappali padlójára és kezdődhet a játék: vajon mi is akar lenni az a szó a nemtomhanyadik oldalon. Pistike szerint az a szó igazából azt jelenti h..., Bözsike pedig azt állítja h..., anyuci nem ért egyet, apuci még gondolkozna ha lehet, Venci tata asszongya h felhívja a féligsüket volt katonatársát, Manci mamának meg hosszú... így telik egy kellemes vasárnap délután, aki pedig a legtöbb szót kitalálja, az már biztos nem mosogat. Manci mamát ne számoljuk, me h ő abszolút párhuzamos a dologgal. A rangsor legalsó fokán álló családtag pedig teljes lelki nyugalommal álljon neki me h ő a vesztes s késsz! A játék végére érve már tisztább az ábra, h vaon mit is szeretett volna közölni a lap. És így estére meg lett tisztogatva az újjonnan kibújt gomba, egész héten lehet enni az oldalát/oldalait... de mié nem jön valamien cuccos iskolával és engedéllyel rendelkező gombász és mié nem rúgja le ezeknek a mérgező gombáknak a kucsmáját? Elvégre mérgező ez az egész cucc... legalábbis ami a magyar nyelvet illeti...

nohát

Filóztam én annak ellenére h nem írtam... például az is eszembe jutott h a mi kedves városunk oan, mint a fenék meg a tanga. Me h EEEEEEEKKKOOOORAAA fenékben még találhatsz tangát, na de EEEEEKKKORAAAA tanga kicsi fenéken nem létezik... azt már nem tangának hívjuk... és ugy-e EEEEEEEEKKKORAAAA rendezvény lehet egy városban, de EEEEEKKKKORAAAAAA városnak nem nevezném ezt a cityt, ígyhát rendezvény sincs. Ha meg van akko azt má nem annak hívjuk.
Lepukkantunk rendesen... kedves kollégám azt szokja mondani h ha bombázni kezdenék az országot, akko városkánk fölött a pilóták rádión visszaszólnának a központnak h itt má járt valaki... segélycsomagra még esélyesek vagyunk. El is képzeltem néhány pontot ahová dobhatnák a csomagokat... ien-oan kereszteződéseket befestenénk pirosra és akko azokra a pontokra érkezne a cuccc...
Na de néhány szabályt azé csak fel kellene állítani az adakozóknak ejsze... íme néhány példa:
- tilos bármely ország hulladékát ledobni (mivel a szomszéd Pityu bácsi kiszedné a fahulladékot, betenné a földszinti ablaka alá elkezdett farakásba, a többi meg ott rohadna szét, amíg a polgi véletlenül arra nem kerülne)
- tilos rroma nemzetiségű munkásokat ledobni (ejtőernyő nélkül esetleg, na de akko má megint a szemetelésnél tartunk... na nem azé h én fajgyűlölő lennék, csakhát míg az ország egyik pontján nincs egy rroma nemzetiségű sem, nálunk kicsikét túlszaporulat lépett fel)
- tilos a fémhulladék szórása ( mivel a rroma testvérek az első két darab után rádobnák magukat, a többi meg a fejükre szotyogna és akkó má megint a szemetelés téma lépett fel)
- tilos a gazdátlan ebek lehanyagálása ( az ivartalnítottakat befogadja a város, mivel állítólag az egy biztos módszer, de ha lehet akkó mellőznénk a kutyusokat)
- gyógyszercsomagjaikban kizárólag garanciaidőből kifutott, minőségi, német aszpirint fogadunk el ( a pilótákat megkérjük h a város központjában elhelyezett piros keresztre dobják, mivel így a városatyák kapják majd azt és így legalább nem fáj a fejük hülyeségeken és öszpontosíthatnak normális dolgokra)
- felhívjuk továbbá a pilóták figyelmét h ne engedjenek le kötél-létrát, mivel szeretnénk megőrizni városunk jelenlegi létszámát (legalább) és félő h nagy létszámú csoport akaszkodna a számukra változást, menekvést jelentő létrára
- végezetül pedig kérjük h a szállítólevelet a pilóta (fel)fordultával mutassák be az ügyeletes sírásónak h mélyre ássa azt a barmot aki erre bátorkodott jönni

köszönjük a megértést!

Ebresztot szortak...

A varos egyik esterol a masik reggelre megtelt ienoan papirkakkal. A cim pontosan az akciohoz illik, mivel ejjel szortak, a polgar reggel veszi kezbe, a papirka legfelso soraban ez all: "Ebreszto". Tamadjak a polgarmestert, szegeny Joska bacsirol sokmindent osszehordanak, sajnos csak oan dolgok vannak felsorolva, amit a varos lakosai mar reges reg tudnak, felfogtak es minden este elbeszelgetik neany sor mellett (mar aki meg erdemesnek latja a tema feldobasat), akik meg nem beszelgetik el, azok lassan lenyelik es ugy hajtjak alomra fejuket. Erre jon egy szorolap aminek sikerul ismet felrazni a lakokban a sok gyanus dolgot. Mindenki mosolyogva olvasta a lapocskat, egy-kettot bolintott, miutan szetnezett h senki nem latja egyeterto fejmozdulatat, majd atadta a varosgazdalkodas sarga autos munkasainak az A5-os szoroanyagot. Kibirtunk 3 evet ezzel a nagymesterrel, akko mostmar meg egy csak eltelik...
Skulonben is, miert szerveztek legalabb egy flashmobot, mert ugy-e a XXI. szazadban az mar divatosabb. Az sem mellekes h a tiltakozas, a figyelemfelkeltes azon formaja valoszinu hatasosabb is es azt is meg lehet oldani h hivatalos legyen a dolog. Mert aki a szoroanyagot kinyomta es szetszorta, valoszinu nincs annyira profi h kesztyuvel dolgozott volna h elkerulje az ujjlenyomatokat. Ha a nagymester utana akarna jarni h vaon kinek is nem tetszik sokminden amit o bonyolit, akko hamar megtalalja az illetot es akko a gatya a levegoben fog fityegni...
Nem vicces es nem bator cselekedetrol beszelunk, csak egy hitelen fellangolasrol, akar egy haverok kozti fogadasrol vagy lehetne meg sorolni... mindent lehet, csak esszel no...